Üzleti intelligencia és analitika a felhőben
Réfi Tibor
2023.05.12
Eddigi története
A szuperszámítógép feltalálása jelentősen lelassította a számítógépeket. Az ’50-es és ’60-as években a számítástechnikai fejlődésnek köszönhetően lecsökkent egy mindennapi használatra szánt számítógép beszerzésének és használatának költsége. Egyre több szervezet akart magának egy ilyen gépet a komplex számítások elvégzésére, ami a vállalatirányítási (ERP, Enterprise Resource Planning, magyarul: vállalati erőforrás-tervezés) rendszerek megszületéséhez vezetett.
Így a szervezetek elkezdtek minden típusú adatot eltárolni, amiről csak feltételezni tudták, hogy a jövőben valamiféle elemzésre használhatják majd fel. Minden keletkező információ eltárolása nagy infrastruktúrát igényelt, és persze az ehhez kapcsolódó költségek is megugrottak.
Az üzleti intelligencia (Business Intelligence, BI) mint fogalom már évszázadok óta létezik. A szuperszámítógépek megjelenésével előtérbe került a BI technológiai oldala, ami egy adott feladat elvégzését jelentette rövidebb idő alatt, mint amennyi idő alatt egy ember végezne azzal. Mivel a technológia drága volt, és rengeteg helyet igényelt, a szervezetek általában nem fektettek a technológiába a BI alkalmazása céljából. Csak a személyi számítógép feltalálását követően, miután az olyan eszközök, mint a Lotus Notes és a Microsoft Excel, elérhetővé váltak, merte mindenféle méretű szervezet a technológiát a BI céljaira használni. Ezek az eszközök továbbá lehetőséget adtak a felhasználók számára, hogy az adatokat grafikus formában jelenítsék meg, így pedig lehetővé tették, hogy az adatokat és magát a vállalkozást jobb eredménnyel elemezhessék.
Az elmúlt évtized
A táblázatalapú eszközök térhódítása tökéletes platformot biztosított a végfelhasználóknak arra, hogy ad-hoc elemzéseket készítsenek, és azt grafikusan jelenítsék meg. Az ilyen eszközök népszerűségét könnyű használhatóságuknak, funkcióiknak, a jelentések és grafikonok gyors elkészíthetőségének, a felhasználók közötti könnyű megoszthatóságnak és a sokféle formázási lehetőségnek voltak betudhatóak.
Ez pedig mindenféle méretű szervezet számára nagy lehetőséggel kecsegtetett. De a táblázatkezelőknek még mindig volt egyetlenegy fő hátránya. Egy bizonyos ponton túl egyszerűen nem voltak képesek az adatok feldolgozására. Ráadásul a szervezetek, méretüktől függetlenül, elkezdték felismerni a BI-ben rejlő lehetőségeket és a vállalkozásukra gyakorolt pozitív hatását. Tehát megindult a BI-eszközök fejlődése.
Bár sokat közülük ugyanabba az irányba fejlesztettek, amit a BI-végfelhasználók igényei kijelöltek, vagyis az alapja BI és analitika volt, és többi funkciót erre az alapra építették rá. A Tableau, a Jaspersoft, a Qlikview és a SpagoBI csak néhány volt ezek közül, amik nagyszerű eszközök lettek, és mindegyik kihasított magának egy szeletet a piacból. Az egyetlen közös bennünk egy desktopalapú alkalmazás volt, ahol a felhasználó létrehozhatta a tartalmat és egy webalapú platformot e tartalom megosztásához. Így mindegyikük hasonló eredményt próbált meg nyújtani, ami magában foglal egy hosszú listányi BI-követelményt. A követelmények közé tartozik az adatmegosztás, adatkeresés, törzsadatkezelés, adatminőség, adatintegráció, adatábrázolás, adatelemzés, adattudomány, adatvezérelt történetmesélés, előrejelző elemzés, felhőalapú BI, Hadoop és big data, önkiszolgáló BI.
A következő néhány évben...
Mivel a BI majdnem mindegyik céget megcélozza, a piac jelenleg mindenféle eszközzel el van árasztva. Ezek közül mindegyik egy kis szeletet próbál kiharapni magának, vagy egymással versengenek. Azonban ez a szegmens nem maradhat sokáig ilyen zsúfolt. Ez meg fog változni, amint a szervezetek elkezdenek a BI-eszközökre egy általános eszköznél többként tekinteni, azaz előnyben fogják részesíteni a bizonyos funkciókkal rendelkező BI-eszközöket. Példának okáért, némely vállalkozás máris szívesebben választ olyan eszközöket, amelyek kiváló felhőalapú platformot kínálnak. Így a BI-követelmények hosszú listájából a következők kerülhetnek előtérbe a BI és analitika terén a következő néhány évben. Az első három között szerepel:
1. Törzsadatkezelés
A BI világában a törzsadatkezelés egyenértékű a különféle silókból származó adatoknak egy összekapcsolt adathalmazba történő konszolidációjával. Számos szervezet még ma is különböző ERP-rendszerek különféle moduljaiban tárolja az adatokat. Ez a BI és analitika dolgát elképesztően megnehezíti, mivel mindenfelé vannak adatok, és az adatminőség biztosításához szükséges időráfordítás nem nyerhető vissza a konszolidációs folyamat során. Más szavakkal azt mondhatnánk, hogy az adatminőség és az adatkezelés kéz a kézben jár. A szervezetek mindig ETL-eszközökre hagyatkoztak, de most egy integrált platform után kell nézniük. Ez a funkció rugalmasságot biztosít azon szervezeteknek, amelyeknek nem egy platformon vannak az adatai, ezért sok időt töltenek el az adatok egyesítésével. Ez is olyan eszközzé fog válni, amellyel az összes elérhető platformról származó adat kombinálható, azaz ha az értékesítési adatok, szállítói információk, gyártási és raktározási adatok mind különböző szervereken vannak, a BI-eszköz képes lesz arra, hogy a saját környezetében a végfelhasználó által megkövetelt módon tegye meg ezt. Ez független a BI-eszközbe importált mindegyik adatforrásokban lévő adatok méretétől. Ez jelentősen lecsökkenti majd az annak kiderítésére szánt időt, hogy valójában mi is a BI-eszközök fő célja.
2. Önkiszolgáló BI
Bár a legtöbb BI-eszköznek az a rendeltetési célja, hogy a végfelhasználók a segítségükkel állítsanak elő tartalmakat, és használják azt fel elemzési célra, mindegyik BI-eszköznek megvan a maga tanulási görbéje. Ezenkívül, ha a tanulási görbe meredek, a legtöbb felhasználó általában lemond arról az eszközről, és így az általuk korábban használtat módosítja vagy alkalmazza továbbra is. A másik oldalon, ezeken az eszközökön a tartalom létrehozásának feladatát utána átadják a szervezet IT-csoportjának, mintha esetükben a tanulási görbe kevésbé lenne meredek. Végül ez számtalan eszmecseréhez és az IT-csoporttól való nagyobb függéshez vezetne. A kívánt eredmény elérésének hatékonysága nem lenne nagy az önkiszolgáló BI-éhez képest. Ez azt jelenti, hogy mindegyik felhasználó képes saját tartalma létrehozására az IT-csoportjuk támogatása nélkül is. Ennek köszönhetően az ismeretek kinyeréséhez szükséges idő le fog csökkenni, ami komoly tényezőnek számít a következő trend, a mobil-BI szempontjából.
3. Mobil-BI
A laptopok fejlődése megkönnyíthette volna az üzleti ismeretek megosztását a földrajzi területeken, de ez eszközöktől való nagyobb függőséget okozott. Mialatt a BI alkalmazása elterjedt az egész világon, és a használata kötelezővé vált minden szervezet számára, megszületett az okostelefonok piaca. Mielőtt a fél világ felismerte volna azt a hatást, amit a BI gyakorolhatott volna a vállalkozásokra, majdnem az összes, BI-tartalmat létrehozó vagy legalább azt fogyasztó felhasználónak okostelefonja lett. Az összes korábban említett BI-eszköz újabb ugródeszkaként tekintett az okostelefonok elterjedésére, és arra használja ezt a platformot, hogy a saját termékeiket kifejlesszék. Egy hasonló platformot, ha nem pontosan ugyanazt, kíséreltek meg biztosítani, hogy okostelefonon BI-tartalmakat lehessen előállítani. Oly módon, hogy a funkciók ugyanazok maradnak, csak a már meglévő asztali platform kiterjesztése lesz. Talán nem is olyan könnyű előrevetíteni ma azt, hogy milyen hatása lesz a BI okostelefonon történő használatának, de mivel egyre több vállalkozás használja az okostelefonokat és tableteket kommunikációs célokra és mindennapi használat céljából, a mobil-BI lesz a BI és analitika következő keresett követelménye.
A szuperszámítógép feltalálása jelentősen lelassította a számítógépeket. Az ’50-es és ’60-as években a számítástechnikai fejlődésnek köszönhetően lecsökkent egy mindennapi használatra szánt számítógép beszerzésének és használatának költsége. Egyre több szervezet akart magának egy ilyen gépet a komplex számítások elvégzésére, ami a vállalatirányítási (ERP, Enterprise Resource Planning, magyarul: vállalati erőforrás-tervezés) rendszerek megszületéséhez vezetett.
- Az MRP-rendszerek (MRP: Material Resource Planning, magyarul: anyagierőforrás-tervezés) voltak a gyártók által a termeléstervezésre használt első, megfelelő, automatizált tervezési rendszerek.
- A ’70-es és a ’80-as években a tervezést és az adatkezelést más területeken — például a HR, a pénzügy és könyvelés — is elkezdték használni.
- A ’90-es évek hozta el az üzleti intelligencia (Business Intelligence, BI) és analitika kereskedelmi célra történő felhasználását.
Így a szervezetek elkezdtek minden típusú adatot eltárolni, amiről csak feltételezni tudták, hogy a jövőben valamiféle elemzésre használhatják majd fel. Minden keletkező információ eltárolása nagy infrastruktúrát igényelt, és persze az ehhez kapcsolódó költségek is megugrottak.
- A nagyobb cégeknek volt kapacitása arra, hogy az adatok eltárolásához és feldolgozásához szervereket vásároljanak.
- A kis- és középvállalkozások (kkv-k) azonban ugyanezt nem tudták megtenni.
Az üzleti intelligencia (Business Intelligence, BI) mint fogalom már évszázadok óta létezik. A szuperszámítógépek megjelenésével előtérbe került a BI technológiai oldala, ami egy adott feladat elvégzését jelentette rövidebb idő alatt, mint amennyi idő alatt egy ember végezne azzal. Mivel a technológia drága volt, és rengeteg helyet igényelt, a szervezetek általában nem fektettek a technológiába a BI alkalmazása céljából. Csak a személyi számítógép feltalálását követően, miután az olyan eszközök, mint a Lotus Notes és a Microsoft Excel, elérhetővé váltak, merte mindenféle méretű szervezet a technológiát a BI céljaira használni. Ezek az eszközök továbbá lehetőséget adtak a felhasználók számára, hogy az adatokat grafikus formában jelenítsék meg, így pedig lehetővé tették, hogy az adatokat és magát a vállalkozást jobb eredménnyel elemezhessék.
Az elmúlt évtized
A táblázatalapú eszközök térhódítása tökéletes platformot biztosított a végfelhasználóknak arra, hogy ad-hoc elemzéseket készítsenek, és azt grafikusan jelenítsék meg. Az ilyen eszközök népszerűségét könnyű használhatóságuknak, funkcióiknak, a jelentések és grafikonok gyors elkészíthetőségének, a felhasználók közötti könnyű megoszthatóságnak és a sokféle formázási lehetőségnek voltak betudhatóak.
- Valamennyi főbb ERP-rendszernek kompatibilisnek kellett lennie ezekkel az eszközökkel.
- Mivel biztosítaniuk kellett, hogy az adatok nemcsak feltölthetőek a táblázatból az ERP-be, hanem ugyanabból az ERP-ből ki is vonhatóak egy táblázat formájában.
Ez pedig mindenféle méretű szervezet számára nagy lehetőséggel kecsegtetett. De a táblázatkezelőknek még mindig volt egyetlenegy fő hátránya. Egy bizonyos ponton túl egyszerűen nem voltak képesek az adatok feldolgozására. Ráadásul a szervezetek, méretüktől függetlenül, elkezdték felismerni a BI-ben rejlő lehetőségeket és a vállalkozásukra gyakorolt pozitív hatását. Tehát megindult a BI-eszközök fejlődése.
- Azon eszközöké, amelyeknek csak egyetlenegy célja volt; lehetővé tenni az információk importálását, elemzését és/vagy bemutatását nagy mennyiségű adat vagy big data felhasználásával, amikre egyik rendelkezésre álló táblázatkezelő sem volt képes.
- A legtöbb akkor piacon lévő eszköz egymástól elszigetelten, az információ megosztása nélkül működött.
- Némelyik csak az ETL-műveleteket (Extract-Transform-Load, magyarul: kinyerés-átalakítás-betöltés) hajtotta végre, vagy csak adatokat lehetett összesíteni vele, vagy csak egy kiváló, formázásra és megjelenítésre szolgáló platformot kínált.
Bár sokat közülük ugyanabba az irányba fejlesztettek, amit a BI-végfelhasználók igényei kijelöltek, vagyis az alapja BI és analitika volt, és többi funkciót erre az alapra építették rá. A Tableau, a Jaspersoft, a Qlikview és a SpagoBI csak néhány volt ezek közül, amik nagyszerű eszközök lettek, és mindegyik kihasított magának egy szeletet a piacból. Az egyetlen közös bennünk egy desktopalapú alkalmazás volt, ahol a felhasználó létrehozhatta a tartalmat és egy webalapú platformot e tartalom megosztásához. Így mindegyikük hasonló eredményt próbált meg nyújtani, ami magában foglal egy hosszú listányi BI-követelményt. A követelmények közé tartozik az adatmegosztás, adatkeresés, törzsadatkezelés, adatminőség, adatintegráció, adatábrázolás, adatelemzés, adattudomány, adatvezérelt történetmesélés, előrejelző elemzés, felhőalapú BI, Hadoop és big data, önkiszolgáló BI.
A következő néhány évben...
Mivel a BI majdnem mindegyik céget megcélozza, a piac jelenleg mindenféle eszközzel el van árasztva. Ezek közül mindegyik egy kis szeletet próbál kiharapni magának, vagy egymással versengenek. Azonban ez a szegmens nem maradhat sokáig ilyen zsúfolt. Ez meg fog változni, amint a szervezetek elkezdenek a BI-eszközökre egy általános eszköznél többként tekinteni, azaz előnyben fogják részesíteni a bizonyos funkciókkal rendelkező BI-eszközöket. Példának okáért, némely vállalkozás máris szívesebben választ olyan eszközöket, amelyek kiváló felhőalapú platformot kínálnak. Így a BI-követelmények hosszú listájából a következők kerülhetnek előtérbe a BI és analitika terén a következő néhány évben. Az első három között szerepel:
1. Törzsadatkezelés
A BI világában a törzsadatkezelés egyenértékű a különféle silókból származó adatoknak egy összekapcsolt adathalmazba történő konszolidációjával. Számos szervezet még ma is különböző ERP-rendszerek különféle moduljaiban tárolja az adatokat. Ez a BI és analitika dolgát elképesztően megnehezíti, mivel mindenfelé vannak adatok, és az adatminőség biztosításához szükséges időráfordítás nem nyerhető vissza a konszolidációs folyamat során. Más szavakkal azt mondhatnánk, hogy az adatminőség és az adatkezelés kéz a kézben jár. A szervezetek mindig ETL-eszközökre hagyatkoztak, de most egy integrált platform után kell nézniük. Ez a funkció rugalmasságot biztosít azon szervezeteknek, amelyeknek nem egy platformon vannak az adatai, ezért sok időt töltenek el az adatok egyesítésével. Ez is olyan eszközzé fog válni, amellyel az összes elérhető platformról származó adat kombinálható, azaz ha az értékesítési adatok, szállítói információk, gyártási és raktározási adatok mind különböző szervereken vannak, a BI-eszköz képes lesz arra, hogy a saját környezetében a végfelhasználó által megkövetelt módon tegye meg ezt. Ez független a BI-eszközbe importált mindegyik adatforrásokban lévő adatok méretétől. Ez jelentősen lecsökkenti majd az annak kiderítésére szánt időt, hogy valójában mi is a BI-eszközök fő célja.
2. Önkiszolgáló BI
Bár a legtöbb BI-eszköznek az a rendeltetési célja, hogy a végfelhasználók a segítségükkel állítsanak elő tartalmakat, és használják azt fel elemzési célra, mindegyik BI-eszköznek megvan a maga tanulási görbéje. Ezenkívül, ha a tanulási görbe meredek, a legtöbb felhasználó általában lemond arról az eszközről, és így az általuk korábban használtat módosítja vagy alkalmazza továbbra is. A másik oldalon, ezeken az eszközökön a tartalom létrehozásának feladatát utána átadják a szervezet IT-csoportjának, mintha esetükben a tanulási görbe kevésbé lenne meredek. Végül ez számtalan eszmecseréhez és az IT-csoporttól való nagyobb függéshez vezetne. A kívánt eredmény elérésének hatékonysága nem lenne nagy az önkiszolgáló BI-éhez képest. Ez azt jelenti, hogy mindegyik felhasználó képes saját tartalma létrehozására az IT-csoportjuk támogatása nélkül is. Ennek köszönhetően az ismeretek kinyeréséhez szükséges idő le fog csökkenni, ami komoly tényezőnek számít a következő trend, a mobil-BI szempontjából.
3. Mobil-BI
A laptopok fejlődése megkönnyíthette volna az üzleti ismeretek megosztását a földrajzi területeken, de ez eszközöktől való nagyobb függőséget okozott. Mialatt a BI alkalmazása elterjedt az egész világon, és a használata kötelezővé vált minden szervezet számára, megszületett az okostelefonok piaca. Mielőtt a fél világ felismerte volna azt a hatást, amit a BI gyakorolhatott volna a vállalkozásokra, majdnem az összes, BI-tartalmat létrehozó vagy legalább azt fogyasztó felhasználónak okostelefonja lett. Az összes korábban említett BI-eszköz újabb ugródeszkaként tekintett az okostelefonok elterjedésére, és arra használja ezt a platformot, hogy a saját termékeiket kifejlesszék. Egy hasonló platformot, ha nem pontosan ugyanazt, kíséreltek meg biztosítani, hogy okostelefonon BI-tartalmakat lehessen előállítani. Oly módon, hogy a funkciók ugyanazok maradnak, csak a már meglévő asztali platform kiterjesztése lesz. Talán nem is olyan könnyű előrevetíteni ma azt, hogy milyen hatása lesz a BI okostelefonon történő használatának, de mivel egyre több vállalkozás használja az okostelefonokat és tableteket kommunikációs célokra és mindennapi használat céljából, a mobil-BI lesz a BI és analitika következő keresett követelménye.
